Azt ígértem, ha finom lesz érkezik a recept is. Finom lett!

Házi bodzaszörp
25 db szépen kinyílt bodzavirágernyő
2 kg kristálycukor
2 l víz
5 db citromkarika
2 szál menta levelestül
1 evőkanál citromsav

A bodzavirágokat, a mentalevelekkel és a citromkarikákkal 2 - 3 napig áztatjuk a vízben fedővel lefedve. Amikor a bodza már átadta az illatát a víznek, leszűrjük, belezúdítjuk a cukrot és a citromsavat, és addig főzzük, amíg szörp sűrűségű nem lesz. Befőttesüvegekbe öntjük, és lezárjuk. Ha nagyobb mennyiséget készítünk, száraz dunsztba tesszük, amíg kihűl, de ennél a mennyiségnél hűtőben is eláll, mert olyan finom, hogy hamar a végére érünk. Mentalevéllel és jégkockával, ásványvízzel hígítva tálaljuk. Íme a bigyói bodzaszörp!

Tiszabigyón a nap a tegnappal kezdődik, amikor érkezésemet ez a vadrózsacsokor köszöntötte a teraszon. Felemeltem, hogy megcsodáljam, és az élénk piros virágoknak a fényes kék ég, a habos jóidő felhők adjanak hátteret.

Két hete nem jártam itt, a reggeli ébredés felfokozott öröm, amikor az ablakon át táncot jár a napsugár a tetőtéri szobában. Ahogy Boris Vian írja a Tajtékos napokban, "a naplabdák, a földön szétporladó sugarak úgy gurultak szét, mint sárga higanygolyók." Kikukucskálok az ablakon nagyot nyújtózkodva, Medárd napján napsütésben fürdik a tanya, várja a karám a lovakat, a kaszálás a Kedvesemet, a veteményeskert pedig engem. Munkára fel, vagyis le!

Reggeli után a traktor elpöfög, és egyedül maradok a gondolataimmal, a kerttel és lakóival. A foghíjasan kikelt krumplik már szépen bokrosodnak, a hagymák közül a fokhagyma nőtt eddig a legnagyobbra, A kiültetés utáni hideg, esős időt megszenvedő paradicsomok, örök túlélőként virágzásnak indultak, és virulnak a paprikák is.
A sárga és fehér virágocskák most nagyobb örömet okoznak, mint Keukenhof tulipán és nárciszmezői, mert ezt az örömet a büszkeség táplálja. A palántáinkat pedig a gondoskodás, a féltés és a szeretet.

Bizony, a séta a kertben is a gondozáshoz tartozik, hiszen közben tudjuk igazán megfigyelni a növényeket. Melyik fejlődik szépen? Melyik kíván vizet? Melyiket támadta meg valami kártevő? Hogy válnak be a társítások a mi kiskertünkben? Mikor szüretelhetünk? És még számos kérdésre választ kaphatunk sétáink során. Növényeink pedig meghálálják, ha figyelünk rájuk. Lépkedek egyik sorról a másikra, lehajlok, hogy közelebbről láthassam a kis céklákat, ahogy lila szárukkal szépen sorakoznak. És le sem kell hajolnom, hogy megcsodáljam kertünk cukkini-királynőjét, ami egy szem tökmagból harsogó zöld levelű óriás lett!

Kedvesem időnként feltűnik a színen, mert a kaszagép eltörött, pár óra kerékpárverseny-néző pihenés után meg kell javítani, és befejezni, amit elkezdett. A kertben rend van a kapálás után, amit cseppet sem érzek fárasztónak. Energiák hullámzanak körülöttem, energiát adok és kapok, ahogy művelem a kertet, kiszabadítom a támadó gaztól a kultúrnövényeket. Művelődés és kultúra, soha rosszabbat egy szép nyári szombaton!
Közben a konyhában is szorgoskodok, és mire este 7-re megérkezik Kedvesem is, terített asztal, sajtos-tejfölös csirkemell, sült krumpli, bigyói bodzaszörp, lovak, kutyák, Miska macska és én várjuk a teraszon.

Amikor 2011. augusztus 3-án leszállt a vonatról, és meglátott a Nyugatiban, ahogy várok Rá, átöleltük egymást. Aztán kézen fogott, és azt mondta: Na, gyere!
Azóta se engedte el a kezemet, és én azóta is mellette megyek. Ma huszonkét hónapja. Megyünk kaszálni, megyünk bálázni, megyünk Szarvasra dixilandezni, a Gellértbe fesztiválozni, családozni, ünnepelni, moziba és színházba, megyünk kertet ásni és lovat körömölni, megyünk a Balatonra és Rómába. És megyünk Tiszabigyóra!

Idén úgy tűnik, a cukkini lesz kertünk sztárja!
Április 27-én ültettük el a bio-cukkini magokat egy méteres sor és 80 centis tőtávolságra. Május 11-én pedig már kedves, friss zöld palánták sorakoztak a fogadásomra, Kedvesemmel együtt.

Most próbálkozom először ezzel a tökfélével, de mindenkit bíztatok rá az elmúlt hetek tapasztalatai után. Négy sor cukkininknak ugyanis cseppet sem árt a sok eső, ellentétben a többi veteménnyel, amik bizony fázósan húzzák össze magukat, hiányolva a napsütést. Talajban nem válogatós, fényigényes, de gyenge árnyékot is elvisel, és ahogy olvasom, zsenge terméseket, csak nagy vízigényének kielégítésekor várhatunk. Ezt olvasva már nem csodálkozunk, hogy rendületlenül fejlődik, és számára a májusi eső valóban aranyat ért. Már csak azt várjuk gyermeki örömmel, hogy mikor kezd virágozni.
Közben receptek után kutatok, kedvenc könyvemet, a Napsütötte Toszkánát lapoztam fel, hogy a nyári receptek között rábukkanjak a cukkinivirág elkészítésének módjára. Első,állítólag enyhén dióízű cukkinivirágunkat Frances Meyes útmutatásával fogom feltálalni ebédre egy szép nyári napon. Ha igaz, hogy a gazda szeme hizlalja a cukkinivirágot, akkor rajtunk nem múlik, hogy minél előbb eljöjjön ez a nap!

Imádom a hullámokat, a Balatonét, a tengerét, Toszkána dombjaiét. A mező hullámai azonban csak mostanában vették hátukra gondolataimat, hogy továbbgörgessék magukkal. A derékig érő fű lágyan ring a szélben, és üde zöld hullámokat vet. Az elmúlt majd két év alatt szerettem meg az Alföldet, azt a szabadságot, amit a szemnek nyújt. A határtalan szépséget.

Először 2011. augusztusában jártam ezen a mezőn, és már akkor is csodáltam.
12 hektárnyi fűtenger ez, aminek változatosságát csak közel hajolva vehetjük észre, és ha felegyenesedve bal felé nézünk, bölcs fűzfák rajzolják meg a Tisza vonalát. Akkoriban látogatóban jártam itt, és barackot enni a fákról, azonmód, ahogy megterem.

Azóta jó ismerősöm lett ez a mező, ahol a lekaszált fűből széna lesz, takarmány a lovaknak. Sétáltam és báláztam benne, pihentem rajta hanyatt fekve bámulva az égen suhanó felhőket. Láttam már fácánt itt, és láttam naplementét, amikor az elnyúló árnyékok újra értelmezik a teret és az időt.

Láttam, milyen gyönyörű, amikor az összesodrott rendek mértani rendet teremtenek rajta az Alföld színjátszó ege alatt, és azt is tudom már, hogy a hirtelen jött eső még a bálázás előtt elmossa a szénát...
Nem felejthetjük el, hogy a természet az úr!

Péntekenként, amikor elindulok Tiszabigyóra, közel két órányi út vár rám, aminek első felében még szeretett munkám megoldandó feladatai kattognak a fejemben az autópályán. Észrevétlenül fordulnak a gondolataim aztán az előttünk álló újabb közös boldog napok és a kert felé. A 136 km éppen elég arra, hogy átalakuljak, és az életem másik, jelentős dimenziója felé forduljak. Kedvesem a nyitott kapuban fogad tárt karokkal, öt kutya és négy ló üdvözöl, amint befordulok a tanyára. A terasz asztalán pedig viruló rózsacsokor pompázik egy befőttesüvegben. Igen, ez az a hely, ahol minden csoda megtörténhet!

Megtörténhet az is egy reggelen, hogy nincs elég kenyér itthon. Süssünk hát krumplis pogácsát, hiszen van időnk! Ez is a megmagyarázhatatlan csoda része, itt mindenre jut idő, mert hagyunk rá. Időt hagyni - a rohanó városban ez a fogalom hiányzik leginkább a mindennapjainkból, pedig varázslat időt hagyni arra, hogy valaki, vagy valami hasson ránk. Időt hagyni egymásra, és arra, amit szeretünk, ami lelassít, és ugyanakkor feltölt. És amíg ezt végiggondolom, már sül is aranybarnára a pogácsa.

Krumplis pogácsa recept

4 - 5 szem krumpli megfőzve és áttörve
40 dkg finom liszt
1 zacskó sütőpor
2 - 2 és fél púpozott teáskanál só
1 egész tojás a tésztába
1 pedig felverve a pogácsák megkenéséhez
10 dkg vaj, legközelebb kipróbáljuk zsírral, de az sem volt most itthon

Minden  munkafázist közösen végzünk, közös öröm az is, amikor elkészül a reggeli. Éppen most sült, meleg pogácsa, frissen szedett és forrázott, bigyói mentateával.
Jó reggelit!

Hétvégén szüreteltünk! A tanya végében, a karám mellett hatalmas bodzabokor pompázik. A városba visszaindulva magammal hoztam ötven tányér kinyílt bodzavirágot és egy kis mentát a terasz mellől.

Kétféle szörpöt készítek belőlük: egy nádcukrosat és egy mentásat. Fényképezés közben figyeltem fel arra, milyen gyönyörűséges is a bodza virágja, mint az aprócska fehér virág-ejtőernyők. Még áznak a cukros lében, aztán befőzöm. Ha finom lesz a szörp, megosztom a receptet!

Az idei tavasz új kertet is varázsol Bigyóra. Tavaly feltörtük az erre szánt részt az istálló mellett, télen az istállótrágya látta el a földet tápanyaggal, idén pedig a szomszéd rotálta fel. Az 50 m²-es kertrész most készen várja, hogy veteményeskertté nemesedhessen.
Április 27-én, az enyhe és felhős - ültetésre legalkalmasabb - időben elültetjük a magokat és a palántákat a földbe, ami az utóbbi évtizedekben biztosan nem volt megművelve. Gondosan, mértani pontossággal mérjük ki a sortávolságokat az egykori Lehel téri piac vasszerkezetéből származó rudakkal, a közöttük kifeszített bálamadzag lesz a sorvezető. Mosolygok, mert ilyen az, amikor egy lakatosmester Ménesgazda készíti elő a terepet.
A tahitótfalui kedvenc gazdaboltomban megvásárolt biomagok, vetőkrumplik, dughagymák, és a közelben lakó baráttól kapott palánták már izgatottan sorakoznak a kert mellett, hogy az ágyásokba, vagy barázdákba kerülhessenek, és fejlődésnek indulhassanak., Szorgalmasan dolgozunk egész nap, és az eredmény igazán tetszetős!

Mi került idén a kertünkbe?
Négy sor kifliburgonya tárkonnyal, egy-egy sor makói vöröshagyma, lilahagyma és fokhagyma. Tizenöt paradicsom és tíz paprika palánta, a sorok előtt és mögött jellegzetes illatával a biokerteket óvó büdöske. Két sor biocékla négy tő zellerrel, mellette négy sor biocukkini, a veteményest pedig egy sor biopetrezselyem szegélyezi. Az ültetést alapos esőztető locsolás követi, hogy mélyen átnedvesítse a talajt, felpuhítsa a földet, könnyebb legyen kikelni a magoknak.
A délutáni kávét újszülött veteményesünk mellett isszuk, és a jól végzett munka elégedettségével szemléljük a rendezett ültetvényt, ami alig kisebb, mint a budapesti lakásom. Egymást átölelve sétálunk vissza a házhoz, büszkék vagyunk, mert ma jót műveltünk, teremtettünk valamit, ami eddig nem létezett. Kertművelők lettünk!

Sokat kellett várnunk rá. de végül megérkezett, ahogy a falu gólyapárja és a fecskék is. Hiszen tudjuk.
Hogy az eget kékre fessék, s ha mindenütt van már festék, kész a tavasz! - jelenthessék.

A selymes napsütés Bennünket is kicsalogat reggelente a teraszra, hogy a második kávét a csillogó kék eget, a zöldellő és a rózsaszín ünnepi díszbe öltöző fákat csodálva kortyolgassuk. Ilyen közel a természethez szinte látható, ahogy pattannak ki a rügyek, és nő a fű.
A ház és a terasz Kelet felé tájolt, és a szem messzire ellát. Az egyik karám csak lépésnyire van a téglával burkolt terasztól, a lovak itt családtagok, részei az életünknek.
Kávézás közben hosszasan beszélgetünk, mert oly jól esik, hogy körülölel a tavasz, az újjáéledés évszaka.
Új nap kezdődik, teli örömmel-teli tennivalóval. Induljunk hát Kedvesem bigyózni!