Péntekenként, amikor elindulok Tiszabigyóra, közel két órányi út vár rám, aminek első felében még szeretett munkám megoldandó feladatai kattognak a fejemben az autópályán. Észrevétlenül fordulnak a gondolataim aztán az előttünk álló újabb közös boldog napok és a kert felé. A 136 km éppen elég arra, hogy átalakuljak, és az életem másik, jelentős dimenziója felé forduljak. Kedvesem a nyitott kapuban fogad tárt karokkal, öt kutya és négy ló üdvözöl, amint befordulok a tanyára. A terasz asztalán pedig viruló rózsacsokor pompázik egy befőttesüvegben. Igen, ez az a hely, ahol minden csoda megtörténhet!

Megtörténhet az is egy reggelen, hogy nincs elég kenyér itthon. Süssünk hát krumplis pogácsát, hiszen van időnk! Ez is a megmagyarázhatatlan csoda része, itt mindenre jut idő, mert hagyunk rá. Időt hagyni - a rohanó városban ez a fogalom hiányzik leginkább a mindennapjainkból, pedig varázslat időt hagyni arra, hogy valaki, vagy valami hasson ránk. Időt hagyni egymásra, és arra, amit szeretünk, ami lelassít, és ugyanakkor feltölt. És amíg ezt végiggondolom, már sül is aranybarnára a pogácsa.

Krumplis pogácsa recept

4 - 5 szem krumpli megfőzve és áttörve
40 dkg finom liszt
1 zacskó sütőpor
2 - 2 és fél púpozott teáskanál só
1 egész tojás a tésztába
1 pedig felverve a pogácsák megkenéséhez
10 dkg vaj, legközelebb kipróbáljuk zsírral, de az sem volt most itthon

Minden  munkafázist közösen végzünk, közös öröm az is, amikor elkészül a reggeli. Éppen most sült, meleg pogácsa, frissen szedett és forrázott, bigyói mentateával.
Jó reggelit!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.